2023
Sokszor elgondolkodtam, egy pécsi meséhez mit használhatnék fel alapként? A Remete-rétet? A Tettyei romokat, törököstől? A Zsolnayt? Mikor szóba került, hogy esetleg a Caflisch cukrászda történetével kezdhetnék valamit, majdnem neki is ugrottam a dolognak.
Aztán egy 2015-ös őszi kirándulás meghozta gyümölcsét. Ha a pécsi külszíni bánya krátere köré rajzolunk egy 5 km sugarú kört, a város néhány mondájának helyszíne ebbe a körbe esik, a Kelet-Mecsek legizgalmasabb legendája pedig pár nyíllövésnyivel odébb. Ennek a Gyükésnek nevezett körből próbáltam összegyúrni Pécs meséjét. Így egy történetben szerepel a Dömörkapu törpéi, a Lámpás-völgy, az András-akna, a Kantavár, a Szamár-kút, valamint a Mecsek óriásai.
A mese főszereplője – András –, Pécs egyik első bányája, az András-akna után kapta a nevét. A fiú a csillagszemű juhász mintájára a furulyájával bárkit képes megríkatni vagy megtáncoltatni, légyen szó a kantavári zsiványokról, Dömörkapu törpéiről, vagy éppenséggel a Mecsek óriásairól.
Radnai Éva szerkesztő-korrektor a történet közel egyharmadát kihúzta, több helyen pedig más témát javasolt, mint amit az eredeti kézirat tartalmazott, ráadásul a mese végét is másmilyenre faragta, mint azt én eredetileg megírtam. Így történt, hogy a DÖMÖR KIRÁLY Évivel közös munkákká vált. A mese színhelyétől Pál Rita csak egy ugrásnyira lakik, és az első pillanattól szerelmes volt a törpékbe, így rá várt a feladat, hogy megformázza őket.
A legendák alapjainak dr. Pesti János gyűjtését használtam, s a könyv végén ezeket az archaikus történeteket eredeti formájukban be is mutatjuk. A gyerekek így megismerhetik a város jelentősebb mondáit, s emellett első kézből láthatják, Pécs mondái hogy alakulnak át Pécs meséjévé.
A BIOKOM szervezésében folyik az egykori Vidámpark területének az újrahasznosítása egy tematikus mesepark formájában, amely a mesére épül. Az átadóra jövő tavasszal kerül sor. Ha nem is Vidámpark lesz, remélem, a látogatók nagyon vidáman fogják majd magukat érezni a megújult parkban.