Császár Levente: Koboldok kincse

2021

A mesenovella alapja egy alig 150 fős, halmozottan hátrányos helyzetű, Vékény nevezetű baranyai kisközség kulturális örökségében gyökerezik. A település fekvése automatikusan adta a fény és a sötét játékát, amelyet aztán a Sötét-horgos, Világos-horgos és a hozzájuk kapcsolódó legenda tovább fokozott. A térség természeti értékei (Mecsek, Csöpögő-völgy, Csöpögő-forrás, Völgységi-patak), ipartörténeti emlékei (szénbányászat, malomipar, borkultúra) keretbe foglalták a történetet, amelyből a szénbányászat kapta a legnagyobb hangsúlyt. A település helynevei, azok történetei, anekdotái pedig tovább színesítették a mesét. (A hajdan ott lakó cigányok miatt mára legendássá vált Erdőszéle, ahol Sára Sándor „Feldobott kő” című filmjét forgatta; az ún. Zsidópokol, ahol annakidején egy zsidófuvaros lelte furcsa halálát; a középkorból máig fennmaradt lyuk-pincék, ahová a nép tatár elől, török elől, rácdúláskor bújhatott; az Öreg-högy szőlői; a Ménkűves-tető; a malom és a harangláb mind-mind belekerült a történet sodrásába.) Mivel a mese mondanivalóját szeretném általánosítani, ezért a cselekmény helyszínéül szolgáló Vékényt átkereszteltem Völgykapura. Az illusztrációk Kő Boldizsár munkái.
– Mi történne, ha világos és sötét nem váltogatná ritmikusan egymást? Ha a világos végleg átváltozna sötétre? Ha folyamatosan éjszaka lenne, és a sötétnek sikerülne mindenkit behálóznia?
– Mi lesz, ha a sötétség (önzés, mohóság) rátelepszik az emberre, és folyamatosan azt súgja a fülébe: rabold ki természeti kincseidet?
– Mi lesz, ha a sötétség (butaság, gyűlölet) azt a parancsot adja: pusztítsd el a másikat, akinek más a bőrszíne, más a vallása?
– És egyáltalán, miért félünk a sötéttől?
Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre próbál a könyv egyfajta választ adni – természetesen a gyerekek szintjén, mivel ők lesznek azok, akik, ha közeleg a 24. óra, megálljt kell, hogy parancsoljanak az Éjszaka egyre nagyobb térhódításának.
Másodjában viszont arra szerettem volna rávilágítani, hogyha nincs sötét, nem tudnánk örülni a fénynek. S csak a sötétségben (bajban) tudhatjuk meg igazán, ki a legény a talpán. Ha nem lett volna sötét (hataloméhség), soha nem derülhetett volna ki a mesében, valójában milyen kis karakán legény az a legkisebb kobold.
A meséskönyv és a hozzá tartozó kártyajáték része a tavasszal induló MECSEKI ÓRIÁS KALAND kincskereső projektnek, minden sikeres kincsvadász fogadja nagy-nagy szeretettel.

Mecseki Óriás Kaland, Kossuth Rádió riport »

Mesebeli óriások nyomában a Mecsekben »