2021
A község elnevezése a Boda, Buda, Budimér szláv eredetű személynévből származik, amelynek jelentése: lenni + béke, azaz békében élni. Innen a főhős neve, illetve jelleme, amit a település címerén található szimbolikus elemek tovább erősítenek: igazságosság (szárnyas angyal), emberség (szív).
A mese alapját Pesti János bátyám A bodai Várkapu című mondagyűjtése adja. Mivel a rövid kis legenda a török időkben játszódik, én is maradtam ennél a kornál.
Aztán szintén János bátyám által jegyzett Bodai Tájszótár című gyűjtemény megadta a lökést. Egyrészt innen válogattam a mese szereplőinek elnevezését, akiket a falu egyes helynevei alapján kereszteltem el (Rigoma, Harinkó, Bajmót, Lucsis…).
De a lényeg egy népmese, amelyet még a 30-as évek derekán Berze Nagy János gyűjtött a faluban, s A vátod gyerök a címe. („Váltott gyermek”: a boszorkány elcseréli torzszülött csecsemőjét egy normális újszülöttre.) No, ez a néprajzi téma aztán kinyitotta a palackot, s ezzel meg is érkeztünk a boszorkányok világába. Szépasszonyok, szélbanyák: már többször pedzegettem a témát, de most aztán jó mélyre próbáltam ásni. Lehet, hogy néprajzilag nem minden állja meg a helyét, de most nem is ez volt a szándékom. Inkább magamat teszteltem, mit tudok kihozni a témából. (Kicsit úgy voltam ezzel, mint Berecz András, amikor az asszony teremtéséről adomázott, s megjegyezte, az ő verziója nem biztos, hogy teológiailag teljesen megállja a helyét.)
Így aztán engem azok az apró részletek is érdekeltek, amelynek a népmese szempontjából nincs jelentősége: Hogy jutott be a boszorkány a házba? Felébredt az anya vagy a csecsemő? Mit szólt a falu a dologhoz? S a későbbiekben találkozott-e a két váltott „tesó”? S ha igen, ez hogy zajlott le? Számos kérdés, amelyből aztán megszülethetett a mese. S ha már szélbanyáról van szó, a történet egyik mottóját is erre hegyeztem ki: „Aki szelet vet, vihart arat!”
Lelkesen vittem Bodára megmutatni a történetet. Ott azonban nem volt ilyen eufórikus a fogadtatás. Sőt…! Hosszas „alkudozást” követve megszületett a történet szolidabb verziója: nincs torzszülött csecsemő, a boszorkány csak simán ellopja az újszülöttet és sajátjaként neveli fel.
Mivel a meséskönyv egy identitástudat erősítő pályázat keretében látott napvilágot, az illusztrációkat helybéliek készítették, a Varga tesók: Vivien, Izabella és Nóra, valamint két képet polgármester úr is rajzolt, hálás köszönet az elkötelezettségéért!
Amikor egymagamba akartam nekivágni, hogy felkutassam a Várkaput, az egykori földvár helyét, a helyiek szerencsére lebeszéltek róla. Még mezőőr kísérőmmel sem volt egyszerű a mutatvány, hisz mára már alig-alig látszik belőle valami. A mese talán majd megőrzi az emlékét.