2017
Polgármester úr egy repülőgép pilóta elszántságával vetette bele magát Alsómocsolád elmesésítésébe. A program szakmai vezetőjének megnyerte dr. Boldizsár Ildikót, a népmesék nagyasszonyát. Az én tisztem a település meséjének megírása lett. Az elkészült műre Radnai Évi korrektor azt mondta, hogy: „a meséid közül eddig ez a legjobb”. Ildikó szavai sem elhanyagolhatóak: „szerintem zseniális, ahogy belefonod a falu történetét a szövegbe”. Mesterem, dr. Pesti János kritikája nagy töltetett adott, bár Jani bátyám azt nem dicséretnek szánta: „ne haragudj Levikém, de ezzel a grimmi romantikával nem tudok mit kezdeni”.
A mese alapját a TŰZ és a VÍZ ellentéte adja. Mocsolád életében a lángocskák a biztonságot, a meleget jelentették, noha, egy korabeli tűzvészben csaknem elpusztult a település. A falu legjelentősebb természeti kincsét a tavak adják, noha, a lakóknak szinte minden évben meg kell küzdeniük az árvízzel.
A főbb szereplőnek a TŰZ/VÍZ mintájára adtam egy pozitív és egy negatív tulajdonságot. Így kapott helyet a történetben a jószívű király, aki ellenben tehetetlen a birodalmat jelentő veszéllyel szemben; a csodaszép hercegkisasszony, akinek azonban a fél arca csúf; a kiskanász, aki a disznóőrzéstől égész a trónig viszi; a hegyháti betyár, akik haramia létére segít megmenteni a birodalmat; s persze a sárkány, aki, amilyen gyönyörű, olyan gonosz. A történetet nem zártam le, mivel a mese folytatásának alapötlete már menet közben megszületett. Talán, egyszer…
A kézirat első verzióját a mocsoládiak ötleteire támaszkodva átírtam, s ezáltal egy egész más megvilágosítást kapott a történet, s a változás mindenképpen a mese előnyére vált. A „tanácsadó testület” a teljesség igénye nélkül: Balogh Anikó, dr. Boldizsár Ildikó, Dicső László, dr. Illés Judith, Kmettyné Győri Szilvia, Nemes Adrienn, dr. Pesti János, Varsányi Gyuláné Bükkösdi Márta.
A grafikákat hosszas vajúdás után Borbás Zoli szülte meg. De megérte végigszenvedni a világrahozatalt, amelyben a bába szerepe Jancsik Roland szerkesztő-grafikusnak jutott!