Császár Levente: Földanyó, a Mátra meséje

2026

Nem emlékszem pontosan, Sárival annakidején hányszor néztük meg a Vaiana-t. Én már meglehetősen untam, és inkább a Szaffit részesítettem volna előnyben, azonban a film végi képsorokra mindig odafigyeltem. Amikor Te Fiti heggyé válik. Milyen szép is lenne egy ilyen földanyás történetet kitalálni! Míg kislányom újrakezdte a vetítést, azon spekulálgattam, az én verziómat hová is tudnám a leginkább elképzelni? Így indult a sztori, amiből aztán a történet gerincét 2019 január elején, pár nap alatt írtam meg, valami elképesztő ihlet-hullámot meglovagolva.

A szimbolikus meseregény helyszínét a Mátra adja. Van benne egy csipetnyi az Öregnéne őzikéjéből és az Őzanyóból, s a történetben ott csireg-csörög a Vidroczki híres nyája is. A történet alapjául Parádsasvár határában található Vércverés nevű helyhez kapcsolódó legenda szolgál.

A mese fő konfliktusa a Fény és a Sötét harca. Adva van a Hegy (az Északi-középhegység), amelyet Öreganyó, a Földanya személyesít meg, s aki a Mátra mélyében él. Ennek ellenére mindent lát a hegycsúcsok mindent látó tekintetén keresztül. Ő az, aki vigyáz a „rendre”.

Öreganyónak vannak szövetségesei, a szomszédok: Cserapó, Minden Cserfa Atyja és Bükkapó, Minden Bükkfa Atyja, akiket faóriások őriznek. A Hegy gyermekei is az anyót szolgálják, s akik tulajdonképpen nem gyermekek, csak az apró termetük miatt hívják őket annak, ők igazából törpék, és bánya az otthonuk. Öreganyót katonák is szolgálják: Sasúr, Sólyomasszony és Hiúzuraság, akik emberi formát is tudnak ölteni. Kékes, a hegyiszél is az ő szolgálatában áll.

A Hegyet – a Vércverés nevű helyből és az ahhoz tartozó mondából kiindulva – Vérc, a feketelidérc tartja rettegésben, aki ádáz küzdelmet folytat minden és mindenki ellen. Csak fénnyel lehet ellene védekezni. Vérc a – mondabeli – Boszorkány-erdőben tanyázik. Ha valakit megérint nyirkos tenyerével, nyomban kiöli szemének csillogását. Sötét félelem lesz úrrá szerencsétlenen, s vakon követi. Belőlük lesznek Vérc szolgálói: a Fekete Had. Ahol ég a tűz, Vérc oda nem megy, mert a fény hatására semmivé lesz. A világosság az egyetlen fegyver ellene, ezért van szükség szénre és fára.

Szárnyra kél egy legenda, miszerint csak egy ártatlan gyermeki tekintet csillogása képes Vérc testetlen sötétségét szertefoszlatni. A jóslat szerint már megszületett ez a csillagszemű gyermek.

Csillag az édesapjával a Hegyen él, birkákat legeltetnek. Vérc megérinti a juhászt, aki a szolgálatába szegődik, a kislány így egyedül marad a jószággal, és különböző megpróbáltatásokat kell kiállnia farkassal, vaddisznókondával, felfegyverkezett betyárokkal, s természetesen majd a végén Vérccel is.

Az eredeti legendában az emberek a Szűzanyához fohászkodnak, s ő segít elűzni a feketelidércet, míg az én mesémben ez a feladat a Földanyára hárul.

Az illusztráció Pócsik Olga munkája, aki a Bács-Kiskun megyei Legendás utat is festette.

A kiadvány megjelenését Németh Tibor okleveles bányamérnök támogatta, végtelen hála érte!

Földanyó – lapozható e-könyv, Calaméo