2013
Manók és tündérek. Hányszor, hány helyen olvasni róluk. Meséim nagy részét is ezek a kis lények teszik ki. Nem csoda, ha egy idő után szerettem volna olyan neveket találni, melyekkel kiválthatom őket. Így született meg az ERDÉK és TÜNDŐK. A természetjárók szerint az Óbányai-völgyben dobog a Mecsek szíve. Hová máshová tehettem volna az Erdék és Tündők lakhelyét, mint abba a völgybe, ahol a hegy szíve lüktet.
AVölgy sóhaja történet alapját a szóban forgó Völgy általam elképzelt eredetmeséje adja. Úgy alakítottam a mesét, mintha egy túrakönyv része lenne. Elindulunk a Völgy bejáratától térben és időben. Az itt fellelhető természeti kincsek adják az egyes fejezeteket, ahogy én nevezem: sóhajokat (Tündér-lépcsők, Csepegő-szikla, stb.). A történetben jelzés szinten szerepet kapnak a Kelet-Mecsek hegyei, a Zengő, a Hármas-hegy és a Dobogó, valamint becsempészetem a „Mecsek óriásai” népmonda figurákat is.
Kisújbánya ősi mesterségét a klumpakészítés adta, innen a Csodaklumpa története. Egyik kirándulásunk alkalmával Derksen Gyöngyi beszélt a klumpafaragó mesterekről. A mese egy pillanat alatt összeállt a fejemben, még Gyöngyi azt az épületet mutatta meg, ahol a múzeum lett kialakítva, nehogy teljes feledésbe merüljön ez az ősi szakma.
Óbányát régen messze földön híres fazekasok lakták. Mára kedvelt természet közeli üdülőfalu. Az egyik legnépszerűbb vendéghely az „Illatos ház”. Mezey Erzsébet legfőbb szolgáltatása az aromaterápia. Miközben beszippantottam az aroma-kamra falaiba helyezett illat-esszenciákat, körvonalazódni kezdett a mese. Mire búcsút intettem Óbányának, a történet szétterült az egész településen és megszületett az Illatos falu.
Papp Norbert festőművésszel a Szent György-hegy meséje hozott össze. Mikor elküldte az első illusztrációt, bennem maradt a szusz, s rögtön tudtam: a hegy összehozott bennünket.
Két település, két emlékezetes könyvbemutató: Kisújbányán Sax Gyöngyi, Óbányán Hardicsay Sanyi volt a beszélgetőpartnerem.